Exkluzív interjú: Sok újdonságot tapasztalt Dél-Koreában Szarka Ákos

Nagy fába vágta fejszéjét a dunaszerdahelyi Szarka Ákos, aki szülővárosától több mint 10 órás repülőútra található dél-koreai Suwon FC csapatában folytatja pályafutását. A koreai második ligában szereplő Suwon célja az élvonal, ehhez lesznek szükségesek Szarka Ákos góljai. A dunaszerdahelyi támadót az átigazolásról és a koreai életéről kérdeztük. 

Hogy jött az ajánlat Dél-Koreából?

Az egész úgy kezdődött, hogy az egyik szociális hálón kaptam egy üzenetet egy menedzsertől. Először nem is reagáltam rá, de később válaszoltam neki. Elkezdtünk kommunikálni és azzal zártuk le a dolgokat, hogy ha lesz valamilyen konkrét ajánlata, jelentkezzen. Egy szombati napon lejátszottuk az első felkészülési mérkőzésünket Gyirmóton, vasárnap úgy ébredtem, hogy 4 órakor jött az üzenet, hogy egy csapat érdeklődik irántam. Hétfőn elmentem a klubba, elérhetőségeket kértem a menedzser számára, szerdán pedig már jött az első ajánlat. Velem hamar megegyeztek, már csak a menedzserrel és a klubbal kellett egyezségre jutni. A Gyirmót elfogadta az ajánlatot, nem volt min gondolkodni.

Sokat gondolkodtál az ajánlaton? Mi döntött végül?

Nagyon sokat gondolkodtam. A legnehezebb az volt, hogy itthon kell hagynom a családot. A menyasszonyom viszont azt mondta, próbáljam meg, ugyanis nem tudná elviselni, ha miatta kihagynám ezt a lehetőséget. Ez egy kicsit megnyugtatott. Ekkor eldöntöttem, hogy belevágok.

Hogy fogadtak a klubnál és a csapatban?

Egy teljesen más világba érkeztem, ezt nem lehet Európával összehasonlítani. Amikor jöttem, mindenki engem figyelt, talán olyan embert, mint én, itt még nem nagyon láttak. Az elején kicsit fura volt. A legnagyobb probléma, hogy kevesen tudnak itt angolul, nehezebb a kommunikáció. Viszont nagyon jól fogadtak és nagyon kedvesek. Még ha csak pár szavat is tudnak angolul, próbálnak kommunikálni velem. Jól érzem magam, de kár a nyelvi akadályért, nem tudok annyit velük beszélni, de igyekszem. Mindkét fél azon dolgozik, hogy ez működjön.

Meg lehet tanulni valamit a koreai nyelvből?

Igen, lehetséges, igyekszem az alapfogalmakat megtanulni. Már sikerült olyan szavakat megtanulnom, mint a jó napot, viszlát, stb.. Viszont nem könnyű. Őszintén megmondom, 35-en vagyunk a csapatban, és vagy 5-6 játékos nevét tudtam eddig megjegyezni. Nem csak a nyelv a nehéz, de a nevek is, ugyanis komplikált nevek vannak. A külföldiek nevét azonnal megtanultam, de a hazaiak kinézetre és névvel is hasonlóak.

Hogy jellemeznéd a klubot?

Viszonylag új nagy stadionja van a klubnak, majdnem 14 ezres. Mellette található egy röplabda és egy baseball stadion is. A klub nagyon jó szinten van, talán az egyik legjobb, amelyben eddig szerepeltem. Nincs mire panaszkodni, a felszerelések, a körülmények, az edzőpályák is kiválóak.

Érzékeltél különlegességeket az edzéseken?

Több különlegességet is láttam. Például az edzés előtt körbe állunk, van vagy négy edzőnk, mindenki elmondja a magáét és nekiállunk az edzésnek. Akik tudnak angolul, azok elmagyarázzák, hogy mit fogunk csinálni. Többnyire a sor végére állok és megfigyelem, hogy épp milyen gyakorlatot végzünk. Az edzés végén ismét körbe állunk, az edzők elmondják a mondókájukat, továbbá a csapatkapitány és 2-3 idősebb játékos elmondja a véleményét. Az edzések magas szinten vannak, a játékosok technikásak, dinamikusak. Az otthon megszokott edzésektől az itteniek eltérőek. Például az itteni játékosok dinamikusabbak, főleg a termetük miatt is.

Mi a klub célja az új idényben?

A cél egyértelmű, hogy feljussunk az első ligába. Ehhez a célhoz kell a külföldi játékosoknak hozzásegíteni a klubot.

Hány külföldi játékos van a csapatban?

A szabályzat szerint négy külföldi lehet, de ezek közül egynek kell, hogy legyen koreai útlevele. Vagyok én Szlovákiából, két brazil és egy japán, akinek viszont van koreai útlevele.

Szokták mondani, hogy a koreaiak, a japánok nagyon fegyelmezett nemzet. Ott is ezt látni?

Igen, ez itt is így van. Látni az edzőkön és a játékosokon is, nagyon fegyelmezettek, a csapat játéka is ezen alapul. Nagy igazság van benne, hogy fegyelmezett nemzet.

Mik a személyes céljaid erre az évre?

Szeretnék minél többet játszani és hogy főleg egészséges legyek. Szeretnék a teljesítményemmel és a góljaimmal hozzájárulni, hogy elérjük a csapat céljait. Ez a legfontosabb.

Kínában bontakozik a korona vírus. Ebből mit tapasztaltál?

Amikor Koreába repültem, még nem volt szó semmilyen korona vírusról. Miután leszálltam, a reptéren láttam az embereket arcvédővel járkálni. Kérdeztem a menedzserem, aki szerint ez itt teljesen normális. A koreaiaknál az arcvédő már megszokott. A vírusról sokat itt nem hallottam, ugyanis nem beszélem a nyelvüket. Viszont ha repülővel utazunk valahova, kapunk arcvédőt, amit viselnünk kell. Ha pedig a városban vagyok, ott is gyakran látok embereket arcvédővel és én is viselem.

Milyen Suwon városa?

Hatalmas! Több mint 1,5 millió ember lakik itt, mindenhol nagyon sokan vannak. Egyszer elmentem egy bevásárló központba, de öt perc után kimentem, ugyanis nem tudtam elviselni azt a nagy tömeget. Egymás lökdösték az üzletekben, de őket ez nem zavarta. Én inkább kimentem. Az biztos, hogy nem egy Dunaszerdahely.

Egy különlegesség a végére:

Még egy kis különlegesség, amit itt tapasztaltam. Jött egy fotós, aki le akarta fotózni az új külföldi játékosokat és az új hazaiak is. Végül kiderült, hogy a négy külföldin kívül 11 új koreai érkezett, így a csapatban 15 új játékost igazoltak az idény előtt. Menedzserem szerint Koreában ez természetes. Utána megnéztem az interneten, és találtam olyan játékost is, aki 2010 és 2020 között 9 csapatban is szerepelt. Ez itt megszokott, hogy a játékosok gyakran váltanak csapatot.