Egy év alatt megduplázódott a magyar válogatott piaci értéke

By
Updated: júl 31, 2019

Muszbek Mihály szerint az elmúlt szezonban sportszakmailag előrelépett a magyar labdarúgás.

A sportközgazdász a hazai futball 2018/19-es évadjáról, valamint a tavalyi üzleti évéről elkészítette 10. Sportgazdasági Nagyító című elemzését. Az ezt ismertető keddi sajtóbeszélgetésen a pozitívumok között említette a MOL Vidi csoportkörbe jutását az Európa-ligában, a felnőtt válogatott Európa-bajnoki selejtezős szereplését és az U17-es együttes vb-döntőbe kerülését.
Hozzátette: javult Magyarország helyezése a nemzetközi szövetség (FIFA) világranglistáján a tavaly májusi 51.-hez képest most 45., a kupacsapatok szereplése alapján pedig a kontinens 55 országa között a 33. helyen áll. Egy év alatt 35,65 millióról 71,45 millió euróra emelkedett, vagyis csaknem megduplázódott a válogatott keret piaci értéke.
„Ezek ugyan még nem nézőt vonzó extra teljesítmények, de olyan sportgazdasági és sporttudományos mérőszámok, amelyek alapján az Eb-selejtezőben kiemelnek egy válogatottat vagy a kalapokba sorolását meghatározzák, tehát komoly értékek“ – hangsúlyozta a sportközgazdász.


Kitért arra is, hogy a Transfermarkt szerint az NB I legértékesebb játékosa a Ferencvárosban játszó brazil Isael (2,2 millió euró), viszont az első tízben csak egyetlen magyar focistát lehet találni, a kilencedik helyre rangsorolt fehérvári Futács Márkót, akinek az értékét éppen Isaelének a felére becsülik.
Muszbek Mihály felhívta a figyelmet arra is, hogy az NB I-ből gyakorlatilag eltűntek a 18-21 éves magyar játékosok, és hat olyan csapat – Ferencváros, Haladás, Székesfehérvár, Újpest, Paks, Kisvárda – van a mezőnyben, amelynél a fiatalok szerepeltetése a bajnokságban még az egy százalékot sem érte el.
Kitért arra, hogy bár 13 százalékkal nőtt az NB I nézőszáma, átlagban még mindig csak 3281 szurkoló tekinti meg az élvonalbeli mérkőzéseket, és a nézők 40 százaléka a Ferencváros (9000-es átlag) hazai mérkőzéseire járt. Hozzáfűzte: tíz olyan élvonalbeli találkozó volt, amelyen a nézők száma még a 700-at sem érte el. Megemlítette azt is, hogy az NB I-es mérkőzéseket átlagban 211 ezren nézték meg a televízióban.
A sportközgazdász ismertette, hogy az élvonalbeli klubokat működtető sportvállalkozások 2018-ban 29,7 milliárd forint ráfordítás mellett 31,5 milliárd forint bevételt könyveltek el, így a liga össznyeresége 1,8 milliárd volt. Ehhez az eredményhez jelentősen hozzájárult az a 3,4 milliárd forint, amelyet a MOL Vidi az El-szereplésért kapott az UEFA-tól.


A mérlegek alapján a tavalyi naptári évben a 12-ből öt klub – MOL Fehérvár, Puskás Akadémia, Bp. Honvéd, MTK és Mezőkövesd – volt nyereséges, a legnagyobb veszteséget a Diósgyőr (-631 millió Ft) és a Ferencváros (-1,313 milliárd Ft) könyvelte el.
A magyar utánpótlás labdarúgás helyzete kapcsán Muszbek Mihály megemlítette azt is, hogy bár az U17-es válogatott kijutott a brazíliai vb-re, ugyanakkor az U15-ös és az U21-es nemzeti csapat még meccset sem nyert a selejtezőkben.
A negatívumok között jegyezte meg, hogy a tao – mint „puha közpénz“ – hatására eltűntek a magyar futballból az olyan jó nevű üzleti szponzorok, amelyeknek a neve évekig összeforrt egy-egy csapattal, valamint, hogy a hazai akadémiákról kikerülő fiatal labdarúgók többsége nem nemzetközi szintű játékos.
A sportközgazdász szerint a magyar futball útkeresésben van, és el kellene dönteni, hogy melyik utat választja a kupacsapatok tartós Bajnokok Ligája- és Európa-liga-szereplése; a válogatott eredményessége a külföldön játszó labdarúgók hazahívásával; valamint az utánpótlásképzés és a piaci értékesítés közül.