Interjú: Saját sportolóképző központot szeretne létrehozni Straka Gábor

2016 nyarán fejezte be aktív pályafutását Straka Gábor, aki a DAC csapatából vonult vissza. A futball ma is élete legfontosabb részét teszi ki, ugyanis a hodosi csapat vezetőedzőjeként tevékenykedik és a Szabó & Straka sportolóképző központ alapítójaként végez egyéni képzéseket. Az új pályafutása elmúlt időszakáról kérdeztük.

Lassan 2,5 éve, hogy befejezte a profi pályafutását. Nem hiányzik a futball?

De, persze, hiányzik, de ezt tudom pótolni. Amelyik csapatot edzem, ott a gyakorlatoknál, ha kevesen vagyunk, néha részt veszek. Alacsonyabb szintű bajnokságban gond nélkül tudnék játszani, de már nem akarok. Egy hát csak 168 órából áll, de nem tudok egyszerre több mindennel foglalkozni. Az edzői munka, a sportolóképző központ vezetése és a család. Dióspatonyban az öregfiúkkal heti egy mérkőzést játsszunk, ott is próbálom levezetni a feszültséget. A győztes mentalitásom azóta is megmaradt, mindig nyerni akarok.

Pályafutása végeztével gondolt arra, hogy edző lesz?

Nem terveztem, hogy edző leszek. Azt hittem, a profi karrierem még néhány évig, 34-35 éves koromig eltart, de végül nem így alakultak a dolgok. A DAC nem hosszabbított, én pedig már máshova nem akartam menni. A sportolóképző ötlete már akkortájt kész volt, azonnal bele is vágtunk. Már két éve Szabó Ottóval közösen csináljuk. Megszereztem az edzői A képesítést, nem azért, hogy csapatot edzek, hanem a sportolóképzőben a tapasztalat mellett legyen lexikális tudásom is. Mindig keresem a lehetőséget, hogy képezni tudjam magam.

Mennyiben más a csapatos és az egyéni képzés?

Az egyéni gyakorlatok során 13 éves kortól már pozíció szerint történnek a képzések. Nagyon nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gyerekekbe beleneveljük a különböző automatizmusokat, mint például a passz előtti helyezkedést, az üres területek keresését. Próbálunk továbbá minél több mérkőzés szituációkat beépíteni a gyakorlatokba. Ha csapat edzésre készülök fel, akkor a napok szerint tudom, milyen típusú edzést vezénylek. A kettőt nehéz összehasonlítani.

Bősön kezdett, majd Somorja B és Hodos következett. Milyen volt az első edzői állomása?

A bősi lehetőség a semmiből jött. Nagy elánnal kezdtem a 3. ligás csapatnál, nagyon jó tapasztalat volt számomra. Egy probléma volt csak, hogy a bajnokság közben történt a váltás. A téli időszak során tudtam formálni a csapatot, volt idő a felkészülésre. Mindjárt egy kiváló tavaszt produkáltunk, csaknem 9 mérkőzésen át veretlenek maradtunk. Megfeleltünk az elvárásoknak, jó viszonyban váltunk el. Mindenképp pozitívan értékelem a bősi időszakot. Utána jött Somorja B/Tejfalu, amely a VII. ligában szerepelt, nagy váltás volt a III. ligához képest, de elvállaltam. Életem egyik legjobb döntése volt. Mindent imádtam, a közeget, a játékosokat. Nagyon jó kollektíva alakult ki, meg is nyertük a bajnokságot. Szomorú voltam, amikor eljöttem. Olyan edzőt kerestek, aki az ifjúsági csapatokkal is tud foglalkozni, de ezt már sajnos nem tudtam vállalni. Fájó szívvel jöttem el, de rengeteg barátot szereztem. Nyáron megkeresett a hodosi vezetőség, majd kis gondolkodás után elvállaltam. Jól érzem magam a csapatnál.

Mik a tervei az edzői karriere során?

Nincs kimondott tervem, csak képezem magam és majd meglátjuk. Nem tervezek nagy edzői karriert. Ha jönne egy komolyabb ajánlat, akkor nem tudom, hogy döntenék, de a legjobb lenne, ha nem kellene gyorsan választani.  A sportolóképző központot nem tudom csak úgy itt hagyni. Már két éve ezt építjük, egyik napról a másikra nem hagyhatom itt.

Hogy alakul a sportolóközpont élete?

Nyáron volt két éve, hogy megalakultunk. Három edző nagyjából 70 résztvevővel foglalkozik, a kicsiktől a nagyokig. Csinálunk már csoportos edzéseket is, ami 2-3 játékost jelent. Elindult az oviprogramunk, amely során az óvodákban a sportra, a mozgásra, a koordinációra összpontosítunk. Megalakulásunk óta csaknem 2000 edzést vezényeltünk már le. Szabó Ottó, Ágh Zoltán és jómagam tartjuk az edzéseket Nagyudvarnokban és Somorján. Nyáron szerveztünk egy edzőtábort, amely nagyon jól sikerült, a nagy érdeklődésre való tekintettel jövőre több tábort szeretnénk szervezni. Szeretnénk több óvodát megszólítani és szeretnénk az edzői stábunkat is bővíteni. Csak így tudunk tovább fejlődni. Számomra a sportolóképző központ élvez előnyt.

Ha kicsit előreugrunk és visszanézne edzői pályafutására, mivel lenne elégedett?

Célom, hogy kiépítsünk egy saját sportolóképző központot, pályákkal, regenerációval, rehabilitációval és reggeltől estig történjenek a foglalkozások. Egy saját központ, ez a célom és az álmom a jövőre nézve, ehhez viszont egy elhivatott befektetőre lenne szükség.