Torghellétől Szoboszlaiig – könyv jelent meg a magyar válogatott elmúlt két évtizedéről
Amint a csütörtöki sajtótájékoztatón elhangzott, a Marosi Gergely, Pietsch Tibor és Jandó...
A 2017/2018-as idény kezdete előtt vette át a pozsonyi III. ligában szereplő Pozsonyligetfalu együttesét a csallóközi Borbély Balázs, aki visszatért egykori sikerei helyszíneire. Habár a bajnoki címet és bajnokok Ligája szereplést megélt Artmedia csődbe ment, a jelenlegi klub alapjaiból épült újjá. 15 forduló után azonos pontszámmal Nádasfő csapatával vezetik a táblázatot, és egyedüliként még veretlenek a bajnokságban. A csapat vezetőedzőjét, Borbély Balázst kérdeztük.
Hogy jött a Pozsonyligetfalu ajánlata?
Az első lépés még 2016 januárban történt. A Ligetfalu Dunaszerdahelyen, az akadémián játszott barátságos mérkőzést a DAC B csapata ellen. Abban az időben az U15-ös csapat edzője voltam. Jól ismerem a jelenlegi sportigazgatót, aki az A csapatot vezeti és pár mondatot váltottunk. Már akkor fölmerült, hogy ha felkerülnének, akkor a III. ligában kibővítenék a szakmai stábot. Számomra ez jól jött, mert el szeretném végezni a legmagasabb edzői képzést, és ehhez gyakorlat kell. A gyakorlat annyit jelent, hogy az első ligában segítő, a másodikban főedző vagy segítő, a harmadikban pedig főedzőnek kell lenni. Csak ezt ismerik el gyakorlatnak. Az U15-ös csapat főedzői funkció nem számít annak.
Mi maradt a régi, sikeres Artmedia együtteséből?
A régi klubból csak a szurkolók és a hangosbemondó maradt meg. Az én időmben, aki akkor a vezérszurkoló volt, az ma az egyik tulajdonos. A stadion egy iskola része. Bérbe vettek egy régi létesítményt, amit felújítottak és létrehozták a pályákat, a lelátókat. De található itt edzőterem, panzió, étterem is. Az iskola részt egy francia vállalat alap- és középiskolaként működteti. Ahhoz képest, hogy harmadik ligát játszunk, az infrastruktúra jóval átlagon felüli. Vannak újan épített öltözők, egy kiváló műfüves pálya, továbbá három természetes pálya, de még ez is kevés, ugyanis 500 gyerek van regisztrálva az akadémián.
Milyen játékosok alkotják a felnőtt csapat keretét?
Az ötödik ligában még egykori Artmedia játékosok játszottak, de utána komolyabban kezdték venni. Az elején a felnőtt csapattal annyira nem foglalkoztak, többnyire az ifjúságra fókuszáltak. Azóta viszont félprofi státuszba mentünk át. Három éven keresztül minden évben feljutott a csapat. Minden évadban volt kiemelkedő játékos, korábban Halenár, Petráš, most Piroska, Turčák. Ők kötődnek a ligetfalui futballhoz.
A csapat célja a feljutás?
Ez egy összetettebb kérdés. A mi költségvetésünk a középcsapatokhoz hasonlít és a városrész nagyobb támogatása is szükséges lenne. A jelenlegi helyzettel nem sokáig maradhatnánk a második vonalban, ugyanis a bajnokságot már konszolidált, stabil csapatok alkotják.
Milyen különbségeket lát a pozsonyi és a nyugat-szlovákiai III. liga között?
A pozsonyi ligában az első 6-8 csapat tudna a nyugat-szlovákiai harmadik ligában játszani, a többiek viszont már nem hiszem. A nyugati csoportban több jó csapat van, a kerület is nagyobb, de nem szabad lebecsülni a pozsonyi csoportot sem. A pontok alapján lehet látni, hogy az első hétnek szorosabb pontszámai vannak, tovább már nagy a lemaradás.
Mivel változott a munkája a felnőtt csapat élén?
Több a munka, nagyobb a felelősség, de van egy saját elképzelésem, amit véghez tudok vinni. A szakmai stáb majdhogy nem profi szintű. Segédedző, kapusedző, fizioterapeuta, ők minden edzésünkön ott vannak. A csapat még az alakulási folyamatban van. Nem lehet negyedik ligás csapattal harmadik ligát játszani, és ez sok játékosnak fáj. Sok kellemetlen döntést kellett hoznunk, de ezt meg kell tenni, ha harcban akarunk lenni a feljutásért. Egyelőre az eredmények és a pontszámok bennünket igazolnak.
Elképzelhető, hogy Pozsonyligetfalu a közeljövőben ismét visszatér a szlovák futballtérképre?
Amikor a csapathoz kerültem, olyan érzésem volt, mint amikor anno a DAC-ba jöttem. Valami épül és fejlődni akar. A városrész és a klub tradíciója megérdemel egy jó infrastruktúrát, és egy második ligás csapatot. Ha megnézzük a nézőszámokat, akkor például a Slovan B ellen kétezer néző jött ki, vagy az összes hazai mérkőzésünkön ezer felett van a létszám. Szeretik itt a focit, hozzászoktak a vasárnapi 10:30 órai kezdéshez. Ha nem is azonnal, de pár éven belül elképzelhető, hogy egy stabil második ligás csapat működjön Ligetfaluban.
Mivel lenne elégedett a bajnokság végén?
Meg kell várnunk, milyen költségvetéssel lehet számolni a következő időszakban. Ha kitűzzük a feljutást, akkor csak az lesz elfogadható. Ha valaki megnyerné a bajnokságot, akkor szerintem csak a Slovan B menne egy osztállyal feljebb, a többiekről nem tudom elképzelni a magasabb osztályt. Ezek félprofi csapatok, heti négyszer edzenek, de nehéz elképzelni, hogy profivá váljanak. A Slovan B lehet a legnagyobb ellenfelük, anyagilag is győzné a második ligát.