Edzőtábor, távol a rohanó világtól

By
Updated: október 8, 2019

Szeptemberben ismét edzőtáboroztak a csallóközi mozogni vágyók, a nagymegyeri Halász Denisza személyi edző vezetésével ezúttal a magyarországi Zsira községében készülhetett a csaknem 25 fős társaság. A nem hagyományos edzőtáborról magát az edzőt, Halász Deniszát kérdeztük.

Hogy jött az újabb edzőtábor ötlete, miért pont a jelenlegi helyet választottátok?

4 évvel ezelőtt jött az ötlet, hogy szervezzem meg első edzőtáborom. Edzettkéim rögtön kaptak az ötleten, így nem volt kérdés, hogy a szervezést elkezdjem-e, vagy sem. Az első tábor visszhangja olyannyira pozitív volt, hogy rögtön elkezdtem gondolkodni a következő helyszínen. Az idei esemény időpontját már tavaly ki is tűztük. A tábor helyszínének kiválasztásánál legfőbb szempontjaim, az egyediség, a rohanó világtól való elzártság, teljes nyugalom és privát edzések megvalósításának lehetősége.

Idén Zsirára esett a választás, a kis falun belül pedig a Napvirág panzió adta meg azokat a lehetőségeket, melyeket az edzőtáborhoz kerestem. Zsira az osztrák-magyar határon elterülő rendezett kis falucska. Autóval megközelítve egy szakaszon szinte úgy érzi az ember, mintha a végtelenbe haladna bele, talán ezért is fogott meg olyannyira. A panzió összes szobáját elfoglaltuk, így az egész házat mi uraltuk a hosszú hétvége alatt. A tiszta és rendezett szobák mellett, a  termek tökéletes helyszínt biztosítottak közös reggelikre, tartalmas beszélgetésekre, de közös borozgatásokra is, a tágas udvar pedig ideális teret az edzésekre.

Milyen edzéseket tartottak, mire összpontosítottak?

Idén, csakúgy, mint eddig is, igyekeztem a lehető legszínesebbé tenni az edzéseket. A hétvégi programban összesen 5 edzés volt: ironbox, sparrowbag, zsákos edzés, kora reggeli funkcionális testébresztő edzés és bodyforming órák. Az utóbbin a zene olyannyira elvitte az egész csapatot, hogy muszáj volt az órát megszínesítenem egy kis dance aerobic koreográfiával. A vendégeim imádták, én pedig nosztalgiáztam picit, hisz edzői pályafutásom 12 éve dance aerobic oktatóként kezdtem.

Az edzések megtervezésénél fontosnak tartottam, hogy egész testet átmozgató gyakorlatokkal töltsem ki az órákat. Nem az volt a cél, hogy láb, váll vagy far specifikus edzéseket tartsak, sokkal inkább az, hogy funkcionális minden edzés során minden izomcsoportot átmozgathassunk.

Mennyire befolyásolta az edzőtábort az időjárás?

A tábor előtt 2 héttel szinte minden nap az időjárást ellenőriztem, bízva abban, hogy a hétvégén inkább kell azzal foglalkoznom, hogy túlzottan izzadunk majd a kellemes meleg miatt. Sajnos nem így alakult, az időjárás nem igazán kedvezett, viszont a 21 eltökélt, edzeni akaró táborozót mindez kicsit sem riasztotta vissza. Első edzésünk, mivel péntek este esett, a panzió közös termében a konyhában és az onnan nyíló folyosón tartottuk meg. És bár a terem nem igazán volt ideális, ennek ellenére a tervezett 1 óra helyett fél óra ráhúzással valami hihetetlen hangulatban, megállás nélkül mozogtunk és boxoltunk. A hétvége többi napján vagy a falu tornatermében vagy a panzió udvarán tornáztunk. A zene, a hangulat, a vidám társaság s a mozgás öröme olyannyira magával ragadott mindenkit, hogy a borongós idővel egyáltalán nem foglalkoztunk.

Volt valamilyen eltérés, újdonság a tavalyi táborhoz képest?

Minden tábor más és más, minden tábornak megvan a maga varázsa. Részt vettek új táborozók is, akik új szint hoztak. Az idei táboron talán egy kicsit jobban megőrültünk az edzéseken, erősebbnek éreztem az összhangot, jobban igényeltük a közös programokat, a közös reggeliket, a közöst beszélgetéseket. Hogy sikerült-e újdonságot vinnem az idei táborba? Úgy gondolom a szombat esti kardvacsora és az étterem közepén teli hassal 120 szabályos guggolás mindenképpen annak számít.

Várható, hogy jövőre is folytatódok az edzőtáborok sorozata?

Mindenképpen. Úgy gondolom, hogy egy ilyen sikersorozatot kár lenne megtörni. Készülök a következő táborral, egy újabb sportnappal, közös túrázással, de akár egy adrenalin növelő barlangtúrával is. Személyes terveim között van pár workshop és képzés. A fejlődés nem áll le, nem állhat le. Bár egy edzőtábor vagy sportnap megszervezése plusz energia és idő, amit elsősorban a szabadidőmből veszek el, néha nehezen is sikerül összehangolni a munkámmal. Viszont minden egyes alkalommal, amikor látom a csillogást a szemekben, a mosolyt az arcokon, a vidámságot a lelkekben, akkor érzem magam teljesnek. Jól esik, hogy tudok adni egy kicsit magamból, átadni azt, amit én is olyannyira szeretek és fontosnak tartok, a mozgást.