Az YBS Fanklub vendége volt Tomislav Marić

Az YBS Fanklub vendége volt a DAC veztetőedzője, Tomislav Marić. A találkozó során több kérdés és nézeteltérés tisztázódott az edző és a szurkolók között.

Az alábbiakban közöljük az YBS Fanklub által nyilvánosságra hozott beszélgetés szövegét.

Az YBS Fanklub nyilvános gyűlésének, szerkesztett, írásos változata, melyben törekedtünk a tárgyilagosság megtartására.

Ezek az összejövetelek minden héten szerda este történnek meg. Néha kevésbé fontosak, viszont olykor az aktuális helyzetet boncolgatva eléggé érdekesre sikerednek. Azért nyilvános egy-egy gyűlés, mert az YBS igyekszik az összes DAC szurkolót képviselni. Ahogy ezen a napon is történt, a DAC szakmai stábja előtt. A meghívott féllel – Tomislav Marič, a DAC edzője – az utolsó pillanatig egyeztettünk. Végül is összejött a találkozó, melyen a teljes szakmai stáb megjelent.

YBS: Üdvözöljük az itt megjelenteket, köszönjük, hogy elfogadták a meghívásunkat. Szeretnénk pár kérdésre választ kapni, különösen a Rózsahegy elleni mérkőzés utáni sajtótájékoztató után elhangzottakra.

T.M.: Köszönöm a meghívást. Fontosnak tartom a korrekt kommunikációt, ezért vállaltam a találkozót. A dolgok mindig attól függenek, honnan nézzük őket. Itt van például egy félig töltött pohár víz. Van, aki félig üresnek, míg más félig telinek látja. Ami a sajtótájékoztatón elhangzott, abból egy kiragadott rész került a nyilvánosság elé. Mindenképpen arra törekszünk, hogy lépésről lépésre fejlődjünk és ezzel együtt a klub, valamint a játékosok is fejlődjenek.

YBS: Ön a szemünkre veti, hogy kifütyültük azt a cserét melyet a mérkőzés 88.percében hajtott. Ez nem volt egy megbeszélt dolog. 2 ezer ember gondolta így ösztönösen, hogy ez akkor rossz döntés, és ugyanazok a szurkolók érezték megsértve magukat, hogy ezt rossz néven vette, valamint a „Ne álmodjunk Európáról kijelentése miatt…“

T.M.: Profi edző vagyok. Profi játékos voltam. Az adott helyzetben nem láttam más alternatívát, mint hogy Asanovic magasságából profitáljunk és beívelt labdákkal próbálkozzunk.

YBS: Érdekes dolog ez, hogy minden meccsen kb 2 perc erejéig felállítja őt, miközben a többi fiatal játékosaink szerintünk méltánytalanul a háttérbe szorulnak. Pont ahogy ez korábban is megtörtént.

T.M.: Egy fiatal játékosnak fejlődnie kell. Szeretném viszont ezt a nyomást levenni a vállukról, mivel véleményem szerint egy hírtelen jött sikerérzet hamar a visszaüthet és elveszik a tehetség. Lépésről lépésre dolgozunk. Nálam minden játékos egyforma, nem kivételezek.

YBS: 1:0-ás állásnál hazai pályán a kapusunk sárga lapot kap időhúzásért. Ez is a taktika része?

T.M.: A Rózsahegy jó csapat. 4 meccsen nem kapott ki előtte. Valahogy tehermentesíteni kell a fiúkat. Az addig alkalmazott presszing (teljes letámadás) fárasztó, de számos helyzetet teremtettünk.

YBS: Majd az ellenfél „talált“ egy gólt…

T.M.: Igen sajnos ez így volt. Az elvesztett pontokat én is ugyanúgy kudarcként élem meg, mint Önök.

YBS: De mi azért megyünk meccsre, hogy kikapcsolódjunk, nem azért, hogy még idegesebbek legyünk. Mert most ez így van. Sok szurkoló úgy fogta fel a dolgot, hogy ha „nem álmodhatunk Európáról“, akkor nem megy el a zsolnai kupameccsre és sorra mondják le az utat.

T.M.: Megint csak a félig üres-félig tele pohárral tudok érvelni. Talán a jövőben jobban meg kell gondolnom mit, mondok, illetve a kommunikáció effektívebb kell, hogy legyen a klub és a szurkolók közt.

YBS: Ez szerencsés lenne, ha csak a csökkenő nézőszámot vesszük alapul. Odahaza elvesztettünk pontokat, most pedig nehéz ellenfelek jönnek.

T.M.: Az nem jelenti azt, hogy pl. a Slovant nem lehet legyőzni, hisz emlékezzünk csak a pozsonyi mérkőzésre.

YBS: Akkor lássuk: Asanovic?

T.M.: Elhiszik nekem, hogy a jelenlegi keretben a 3 legtechnikásabb játékos közt van?

YBS: De ott vannak a mi fiataljaink is rajta kívül. Pl. Kollár 5 perc lehetőséget sem kapott, pedig az edzőmeccseken jónak mutatkozott.

T.M.: Profi edző vagyok. Vegyük pl. a zsolnai csapatot. Jó játékosok alkotják, de nincs köztük tapasztaltabb játékos, aki összefogja őket. Turňa 29 éves volt. Elküldtük a kora miatt, mert igyekszünk ezt az egyensúlyt fenntartani. Megfelelő időben Kollár is lehetőséget kap majd…

YBS: …és hoztunk egy nála is (Turňa) idősebb kapust (Tujvel)…

T.M.: Mondom, igyekszünk ezt az egyensúlyt fenntartani. Sajnos néha a sérülések közbe szólnak és nem tudom a pályára küldeni azt a csapatot akit szeretnék, így variálni kell a posztok között is.

YBS: Tehát „rövid a cserepadunk?“

T.M.: Azzal kell dolgoznunk amink van. Tudom, hogy szívesen látnák a csapatban Priskint, de neki ára van.

YBS: Optimisták vagyunk. Továbbjutunk a kupában. Az elődöntő előtt, melyet valószínűleg a Slovannal játszunk majd, le tudnánk ülni ugyanígy egy ilyen beszélgetésre?

T.M.: Természetesen mindig szívesen látok egy ilyen találkozót, hisz közösek a céljaink.

YBS: Köszönjük szépen.

T.M.: A stáb nevében köszönöm a meghívást.

A találkozó végig korrekt, bár eléggé emelkedett hangulatban folyt le, ahol a délszláv temperamentum keveredett a magyar virtussal, olykor a virágnyelvet is mellőzve.